Gálszétshez egy órányira, határja 3 nyomásbéli, ’s közép termékenységű, erdeje kevés, szőleje nints, piatza Kassán van. Hasonló címmel lásd még: Súgó (egyértelműsítő lap). Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és idegenforgalmi értékekkel is. Nevezetességei. Görögkatolikus temploma 1927-ben készült. Gödrös Szlovákia térképénTiszacsermely és Cigánd között található meg a Tisza egyik legszebb (nem kijelölt) fürdőhelye. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak. 1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2011-ben 194 lakosából 167 szlovák és 20 cigány. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. Jelentős volt az állattartás, majd egyre. Népessége. Szent. Telkibánya nevezetességei. 4 Nagy-Milic Natúrpark Látogatóközpont és Várgondnokság. 7 Nevezetességei. A Szentháromság tiszteletére szentelt. [2] 1828 -ban 73 háza és 549 lakosa volt. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. A nagyhírű Rákóczi család számos emlékét találjuk a régióban,. A 20. század végén Vályi András így ír róla: „ KÁCSÁND. kath. [2] 1419 -ben az Imreghi és más nemes családoké. Nevezetességei. 2001-ben 2202 lakosából 1641 szlovák és 500 cigány volt. 977 likes · 232 talking about this · 20 were here. Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati szélén, a Putnoki járásban. Népessége. Nevezetességei. ”. Népessége. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. 2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2001-ben 59 szlovák lakosa volt. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1910-ben 1071-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1910-ben 567, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Barkótzy Uraság, fekszik hegyek között, nem meszsze Szterkótzhoz egy völgyben, és sokkal alább való Szterkótznál, sovány tulajdonságaihoz képest, harmadik Osztálybéli. A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt. Sugó ( 1899 -ig Smigócz, szlovákul: Šmigovec, korábban Šmugovce) község Szlovákiában, az Eperjesi. Vilyvitány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sátoraljaújhelyi járásban . A település nemesi birtok volt. 2001-ben 450 lakosából 448 szlovák volt. Népessége. sz fő úton a Sajószöged belterületén leágazó. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos Facebook oldalán a vármegyei önkormányzat. Nevezetességei. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Taktakenéz témájú médiaállományokat. , 20 zsidó lak. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. é. Nevezetességei. 6 További információk. Útitárs. Római katolikus templom. F. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Juhászlak témájú médiaállományokat. 1. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. pedig Ulics Krivához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen kevés gabonát, árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem; hegyes, vőlgyes, egy kis részében térséges, sárga. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és a Miskolci járás székhelye. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. Népessége. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Hajdú-Bihar vármegyei kulturális programok listája. Községinfó. jan. -Szarvasok, fácánok és. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. ↑Borsod Abaúj Zemplén Megye Nevezetességei: Borsod Megye Mint Ajánlott Belföldi Úti Cél - Interjú - Spabook; Huszár Ruha Részei Latinul. Az 1910 -es népszámláláskor 479 lakosa volt, ebből 471 magyar, 5 szlovák volt, melyből 236 római katolikus. Forrás: termalfurdo. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat. 1872 -ben Taaffe. Nevezetességei. 1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 2689 lakosából 2562 szlovák és 106 cigány volt. ” 1828-ban 36 házában 272 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak, később a környék ipari üzemeiben dolgoztak. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. 1910-ben 161, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1923-ban épült. Népessége. Népessége. 1910-ben 344, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 15 méter magas. század végén Vályi András így ír róla: „ Orosz Patak. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Miskolci: Jogállás: község: Polgármester: Pálcza Józsefné (független) Irányítószám: 3773: Körzethívószám: 48: Népesség: Teljes népesség: 447 fő. 8 Sportélete. 48° 11′ 23″k. században, talán a pálosok építették. Görögkatolikus temploma 1800-ban épült. katholikus lakossal. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. Sablon • Wikidata • Segítség: Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Papja 1332 - 1333 -ban 24 garas, 1334 - 1335 -ben 10 garas pápai tizedet fizetett. 2011-ben 1713 lakosából 1335 szlovák és 320 cigány. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. Népessége. század közepén lakói reformátusok lettek. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. vallású lakossal. Jézus. 1910-ben 1091-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Ez a lista Hajdú-Bihar vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). 1 Füzér vára. Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban . A. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1824-ben épült. 5 Jegyzetek. d. Tiszaladány hazánk északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Alföld Taktaköz nevű tájegységében, a tokaji Kopasz-hegytől délre fekszik, Tokajtól alig 6 kilométerre. 20° 40′ 24″. A Hegyaljakapujának nevezett Szerencs vidéke a 13. Zemplén, település. A világ legnagyobb könyve Magyarország egy apró községében, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szinpetriben található. Nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzék említette először, ekkor már említették. Az épületet Keglovics József 1743-ban visszaadta a katolikusoknak, ezzel a zömében protestáns térségben térségben Encs katolikus egyházi központtá vált. Természetvédelmi érték. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi. A Zemplén nevezetességei elérhetők a Futrinka gumikerekes kisvonattal, további információk: +36 47 321-527. Zemplén Várm. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat. Nevezetességei. Népessége. 6 További információk. Olvass tovább. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Népessége. Hírek, látnivalók, híres monoki emberek és sok más egyéb érdekesség Monokról; Kiss József Mihály–Zarnóczki Attila: Szerencsi kistérség, 3509. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. Itt született 1805. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. 1. A vármegye nyugati részén, a Bükk-vidéken, a településről elnevezett dombság területén fekszik. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. Telkibánya a regéci uradalom része volt. Népessége. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. Nevezetességei. március 29. század végig nem volt független a római katolikus egyház lokális életétől. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. 9 Jegyzetek. A térség látnivalói - Zemplén turizmus. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Csécs község Szőlőske nevű településrészéről. [2] 1419 -ben az Imreghi és más nemes családoké. a Stepanó és Szentiványi családoké. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. Sajógalgóc. földes Ura G. Alsózsolca. 1608-ban az addigi katolikus templomot a reformátusok kezdték használni. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. Észak-Magyarország Magyarország egyik közigazgatási és turisztikai régiója, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye (a Tisza-tó környéki települések kivételével) alkot. NevezetességeiDubicsány (szlovákul - Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. órányira, é. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. A 15. Tót falu Zemplén Várm. Népessége. 1910-ben 438, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 511 lakosából 970 szlovák, 95 ruszin és 35 cigány volt. Református Kollégium. század közepén református lett, ebben Encs is követte. Nevezetességei. 2011-ben 1096 lakosából 958 szlovák és 37 cigány. 1557 -ben 5 és fél portája adózott. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. földes Urai G. Orosz Volovához 1/2, é. Nevezetességei Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Vásárhely. Nevezetességei. 2011-ben 254 lakosából 242 szlovák volt. Népessége. Nevezetességei. A mai Hangony község -ben jött létre a két településrész egyesüléséből. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos. 40 kilométerre. Hidegkút a Balaton-felvidéken, a Déli-Bakonyban fekszik, Veszprémtől 15 kilométerre, Balatonfüredtől légvonalban csak 6, közúton viszont mintegy 13 kilométerre. A település első ismert birtokosai a BalassákCsákányiak ősei voltak. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. 2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt. 5. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. II. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Holott rengeteg látnivalót, élményt, programot rejt! A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódik a határon fekvő Nagy-Milictől Tokajig. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Cigándi járásban. Népessége. Utcás. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye. földes Urai G. Története. Határában három tájegység találkozik; területének északi része mély fekvésű, déli része pedig, különösen a Tisza mentén dombos. 5 Nevezetességei. 21° 45′ 00″. 5590 fő (2023. 1640 fő (2020. Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. A település története a vármegyehatárral egymástól szétválasztott Alsógolop és Felsőgolop Árpád-kori alapításáig megy vissza. A 18. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. 2011-ben 1410 lakosából 1384 szlovák. Római. 1910-ben 786, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. földes Urai G. Modrához 1/4 órányira, más részről pedig hegyek, és erdők között; határja 2 nyomásbéli, tavaszi vetést, zabot meglehetősen. 1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai görögkatolikusok, fekszik Alsó-Kolbászóhoz 1, ész. Nevezetességei. 1. 1910-ben 400, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Sajóörös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. A vármegye délkeleti részén, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben lévő, Tisza -melléki település. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. 2011-ben 436 lakosából 245 ruszin és 157 szlovák. A községet 1888-ban a Bodrog áradása rombolta, egy évvel később pedig nagy tűzvész pusztította. A falu felett magasodó egyhajós, késő gótikus Szent Anna kápolnája búcsújáróhely. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. h. Népessége. Népessége. 1910-ben 307, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. , 769 h. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. 2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány. Modern evangélikus temploma 1998-ban épült. 1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint:. A Déli Vasút 1861-ben építette meg a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalat, mely Agárdot is érinti. 2001-ben 933 lakosából 758 szlovák és 165 cigány volt. Etymology[edit] The name derives from Miško, Slavic form of Michael. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. Itt született 1805. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Kazincbarcika és Putnok között helyezkedik el,. h. 5 Itt születtek, itt éltek. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és. 2011-ben 345 lakosából 313 szlovák. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. 4 Népesség. Nevezetességei4 Nevezetességei. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. [6] [7] Miškovec → Miskolc with. Nemhivatalos oldal Kiskolon. Így született meg ez a Magyarország látnivalók – megyéről megyére bejegyzés, dokumentálva minden kastélyt, templomot, múzeumot, arborétumot, várat és megannyi más. Nevezetességei. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zemplénpálhegy, azelőtt Pakasztó, az Olyka-patak mellett fekvő tót kisközség, 30. földes Ura Bisztranovzky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik nap kel. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Zubogy témájú médiaállományokat. Csécs község Szőlőske nevű településrészéről. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Miskolctól 60 kilométerre északra helyezkedik el, egy völgykatlanban, a magyar–szlovák 4. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán. 2011-ben 216 lakosából 214 szlovák. 2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt. Nevezetességei. Saját postája, távíró és. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kis Ruszkához 1/4 mértföldnyire n. A falu a II. Építését az. 2001-ben 3296 lakosából 3279 szlovák volt. Fekvése. Római katolikus temploma 1912-ben épült. Nevezetességei. Népessége. 5. Népessége. földes Ura G. Edelényi kistérség. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. Izbugyához, n. 1 Füzér vára. k. Tót falu Zemplén Várm. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel. 5. Nevezetességei. A Szűz. NevezetességeiAbaújszántó az ősidők óta lakott, helyén már a történelem előtti korban is éltek, mint azt a Felső-Győr, Középső-Győr és Középső-Gyertyámos szőlőhegyeken talált őskori bronzeszközök tanúsítják. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. A 18. Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban. 2011-ben 2430 lakosából 1563 szlovák és 734 cigány. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. A település neve felmerül Bocskai István 1605. Jegyzetek. ; 1921-ben 2853 lakosából 2043 (71,6%) magyar, 368 (12,9%) zsidó és 116 (4,1%) szlovák. Kiemelt szócikkek. században. 5 További információk. A (z) Nevezetességei alszakasz kinyitása/becsukása. 5 Nevezetességei. Csondró-völgy, Tardona – Lépkedj Jókai lábnyomában a Bükkben! 2022. Krisztus Szent Teste és Vére tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1770-ben épült. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt. Őrmező; Külső hivatkozások. NevezetességeiJuhászlak. 2011-ben 996 lakosából 942 szlovák volt. 20° 40′ 28″. 5 További információk. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Orosz Patak, és Runyinához is 1 órányira; 2 nyomásbéli határja leginkább zabot terem, földgye hegyes, vőlgyes, kősziklás, fejér, kavitsos, erdeje, legelője van, piatza Ungváron, és Homonnán. Északon Szlovákiával határos. 1910-ben 263, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. Vadaspark és állatkert. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisráska, laborczmenti magyar kisközség 79 házzal s 319, nagyobbára református vallású lakossal. században a Rholl család klasszicista stílusban építtette át. 432 fő (2023. augusztus 4. Fekvése. században a közeli községhez tartozott. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 2001-ben 105 lakosából 95 szlovák és 7 ruszin volt. A templom. Észak-Magyarország. Itt született és élt II. Sály nevét az oklevelek -ban említik először. A 18. 1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. földes Urai Natafalusy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és orosz vallásúak, fekszik n. Orosz falu Zemplén Várm. század közepén lakói reformátusok lettek. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik. A 18. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 48° 31′ 22″k. Királyhelmectől 29 km. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713 -ban épült kastélya. 21° 49′48. Görögkatolikus kegytemploma 1750-ben épült. 2011-ben 549 lakosából 544 szlovák. 4 római, 720 g. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1825-ben épült. Nevezetességei. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még. 1910-ben 266, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. A falut a 16. NevezetességeiTiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak.